Polgármester úr, mi a tétje a soron következő parlamenti választásnak?
A szeptember 30-i parlamenti előrehozott parlamenti választások rendkívüli jelentőséggel bírnak a Szlovákiában élő magyar közösség számára. Ezért fontos, hogy lehetőleg minél többen menjünk el szavazni. Tudom, hogy nem sikerült kialakítani az egységes választási platformot, holott eddig is tudatosítottuk, hogy az előző Európai Parlamenti választásokon a magyar közösségnek nem sikerült képviseletet biztosítani az Európai Parlamentben, és ugyanúgy a szlovák parlamentben sem. Ezért nem tudtunk beleszólni a döntéshozatalba, ami szerintem káros a mi közösségünkre nézve. Ami a múlt évi helyi és a megyei önkormányzati választásokat illeti, azt hiszem, hogy a magyar közösségnek elég jelentős és nagyszámú képviselete van. Erre kapcsolódva viszont felvetődik a kérdés, hogy most ez miért nincs így, ezt várta, ezt várja el a közösségünk és én illusztrálni szeretnék pár olyan dolgot, ami nem a megfelelő irányba vitte a mostani helyzetet. Nem azért, hogy bűnbakot keressünk, hanem mert tiszta vizet kell önteni a pohárba, hogy miért is van az, hogy minimum három helyen tudjuk megtalálni a magyar politikai képviselet szereplőit.
Melyik ez a három?
Az egyik a Szövetség, amely nagyon jól szerepelt az önkormányzati választásokon, majd a Híd egy nyugdíjas volt kormányelnökkel szövetkezett, és a harmadik, akit pedig meg sem hívtak a tárgyalóasztalhoz az egyesítés folyamán. De ennek is van egy históriája. A Magyar Fórumot azért nem hívták meg, mert a Híd platform nem akarta, hogy Simon Zsolt ott legyen a tárgyalóasztalnál. Ez már eleve hibás döntés volt. Majd tavasszal pontosan a Híd platform képviselői- nem az egész csapat, hanem egy pár ember elment, kivált a Szövetségből, hogy megalapítsák a Híd 2023-at, akik, még egyszer hangsúlyozom, egy nyugdíjas volt miniszterelnökkel szövetkeztek össze. Ők azt állítják, hogy jó oldalon állnak. Lehet, hogy az ő szempontjukból igen, de a magyar közösség szempontjából semmiképpen sem jó oldal, hanem inkább szétforgácsolja a választók erejét. Amikor a Híd néhány embere kilépett a Szövetségből, akkor viszont fel lett kínálva Simon Zsoltnak is a lehetőség, illetve a Magyar Fórumnak, hogy csatlakozzanak a Szövetséghez. Ám olyan feltételeket szabtak, ami nem volt kivitelezhető. Az Új Szó-ban egy hosszabb interjút készítettek vele, akkor azt mondta, hogy ő nem táncol úgy, ahogy mások fütyülnek. Ebből adódik, hogy valóban közösségi érdeket képvisel-e, vagy csak egy csoport érdekét, vagy esetleg a magáét, hogy bele tudja majd később írni az életrajzába, hogy a 150-es listájának ő lett a vezetője? Ha lenne bennük egy kis alázat a magyar közösség irányában, akkor bizonyára ma egy 150-es lista lenne, amire a magyar emberek tudnának a szeptemberi parlamenti választásokon szavazni.
Mi a teendő ebben a helyzetben?
Akikkel eddig beszéltem, egyrészt sajnálkozásukat fejezték ki, másrészt szkeptikusok, hogy sikerül-e meglépni az 5 % -os küszöböt. Harmadsorban pedig, hogy egyáltalán elmenjenek-e szavazni. Én erre azt tudom mondani, hogy ha apatikusok vagyunk és szkeptikusok vagyunk, nem hiszünk önmagunkban, akkor ezt a kitűzött célt nem tudjuk sajnos elérni. Nélkülünk viszont olyan döntéseket tudnak hozni, ami bennünket hátrányosan érinthet. Nem hivatalos értesülések szerint például a belügyminisztérium egy olyan államigazgatás reformot tervez, amelyben azzal számolnak, hogy a csallóközi járás északi részét, Somorját elcsatolnák a Dunaszerdahelyi Járástól, a komáromi, galántai és a vágsellyei járások pedig megszűnnének. Ezekben az újonnan kialakított közigazgatási egységekben pedig jelentősen csökkenne a magyarság számaránya. Ilyenek, és ehhez hasonló döntések elé nézhetünk, hanem nem leszünk a parlamentben. Most tehát függetlenül attól, hogy valaki a nagy magyar egységre áhítozik, azt kell támogatni, akinek igazán ereje van, ez pedig a Szövetség politikai párt. A másik két párt elérhet ugyan nulla egész néhány tized százalékot, ami valójában nem teszi lehetővé azt, hogy a magyar közösségnek legyen parlamenti képviselete. Tehát a saját jól felfogott érdekünkben mindenképpen el kell menni választan és a Szövetség politikai párt képviselőire kell szavazni. Ha valakinek éppen azon a listán valaki nem szimpatikus, nem történik semmi, 4 karikázási lehetősége van mindenkinek. Aki azok közül a legtöbbet kapja, bizonyára ők tudnak az 5 %-os választási küszöb meglépése után bejutni a parlamentbe. De mondjak más körülményeket is. A 63-as úton, ami Komáromból Pozsony felé vezet, Dunaszerdahelyen a Metransnál már ebben a nyári időszakban is volt halálos és nagyon súlyos baleset is. Mi mindet megteszünk azért, hogy az Állami Szlovák Útigazgatóság építsen ki egy körforgalmat, hogy ott a forgalmat biztonságossá tegye. Csak akkor tudjuk megoldani, hogyha parlamenti képviseletünk lesz, és még jobb esetben kormánypárt is lesz a Szövetség. Akkor például ilyen súlyos kérdéseket is meg lehetne oldani. De olyan aprónak tűnő, mégis nagyon fontos kérdéseket is orvosolni lehetne, mint a hajléktalanok helyzete. Hiába vásárolta meg Dunaszerdahely városa a Szlovák Államvasutak egyik épületét hajléktalanszállónak, hogy ha nincsenek olyan jogszabályok, amellyel ki tudjuk kényszeríteni, hogy életvitelszerűen a hajléktalanok ne tartózkodhassanak a közterületeken. EgyrészT több esetben előfordult, hogy inzultálják a járókelőket, másodsorban pedig nem hiszem, hogy szép látvány, mikor valaki a biológiai szükségleteit végzi a közterületen. Ezeken az embereken megpróbálunk segíteni, munkát is kínálunk nekik a városi cégnél, de ők elutasítanak mindenfajta együttműködést és segítségnyújtást. Ilyenkor tényleg tehetetlennek néz ki ott önkormányzat. De ha lenne rá esély, hogy a parlamentben lenne a Szövetség, akkor sok esetben az ilyen aszociális viselkedést is meg lehetne oldani. Ugyanúgy, mint Magyarországon az alkotmányban definiálták, hogy nem lehet életvitelszerűen tartózkodni a közterületen, és büntetést kap, aki ott italozik, vagy ott végzi a dolgát. Ebben az esetben ki lehetne szabni akár börtönbüntetést is, ami elrettentő erővel bírna. Természetesen nem az a cél, hogy valaki fogdába kerüljön, hanem hogy respektálja a szabályokat. Nem csak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is komoly szankciókkal sújtják az ilyen jellegű viselkedést. Ebben az esetben a hajléktalanok nem így viselkednének, mint ahogy viselkednek. Sőt, mi több, lehet, hogy éppen tudnánk olyan programokat is ezáltal számukra biztosítani, hogy bekapcsolódhatnának város életébe, például közhasznú munkák végzésével. Van egy csomó olyan dolog, hogyha parlamenti képviseletünk lenne, egészen más lehetőségek nyílnának, az önkormányzatok munkájának területén is. Nem is beszélve az önkormányzatok finanszírozásáról, amikor nem a szülőktől kérne az önkormányzat pénzt valami szolgáltatásra, hanem saját forrásból tudná megoldani. Szlovákiában a támogatások egy része a tengerszint feletti magassághoz kötött, így a déli régiók hátrányban vannak az északiakkal szemben. Ha lenne parlamenti képviseltünk, biztosíthatnánk, hogy Dél–Szlovákia ugyanolyan mértékben részesüljön az állami normatívából, ami az itt élő magyaroknak és szlovákoknak egyaránt jó lenne.
Zárszóként mit üzen a választóknak?
Csak annyit, hogy kizárólag rajtunk múlik, hogy lesz-e parlamenti képviseletünk. Mindenkit arra biztatok, hogy menjen el választani, és szavazzon a Szövetség pártra, hogy meglegyen a szükséges 5 %. Máskülönben csak külső szemlélői leszünk a döntéshozatalnak, ami Szlovákiában a következő 4 évben történni fog.