Önéletrajz

Kedves olvasó!

Örülök, hogy megtisztel érdeklődésével és kíváncsi életpályámra.

A XX. század 1967-es évének július hónapjában születettem, apám hivatalnok és anyám pedagógus volt akkoriban, ma már nyugdíjasként teszik teljessé családomat.

Az iskoláimat a mai Szabó Gyula Alapiskolában kezdtem, majd a dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban töltöttem négy évet. A gimnazista évek alatt a tanulás mellett aktívan sportoltam és gimis társaimmal saját zenekart alapítva együtt zenélgettünk. Akkoriban meghatározó elemem volt a rock zene, és ez a szeretet vezérelt a zenekar basszusgitárosaként.

A különféle sportok kipróbálása után a foci volt az, amely az érdeklődésem legjobban elnyerte. A középiskolai diákévek alatt a járási bajnokságban fociztam. A focizást már az ifi csapatban is szerettem, így később természetes volt, hogy a felnőtt futballcsapat sorait erősítem. Az aktív focizástól az érettségi vizsgára való felkészülés, az egyetemi felvételi, majd az egyetemi tanulmányok fontossága miatt búcsúztam el. A sport szeretete és a mozgás igénye megmaradt bennem a mai napig. Az érettségi után sikeresen felvételt nyertem a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karára.

Egyetemi tanulmányaimat 1990-ben fejeztem be sikeresen, és még abban az évben letettem a doktori vizsgát is. Bírói gyakorlatot a pozsonyi Körzeti Katonai Bíróságon és a dunaszerdahelyi Járásbíróságon szereztem, majd 1992-ben letettem a bírói szakvizsgát.

Jogi gyakorlatot és szakmai tapasztalatot a dunaszerdahelyi Kataszteri Hivatalban, az Általános Hitelbank Rt., a Szlovák Takarékpénztár Rt. és a Szlovák Hitelbank Rt. jogi osztályán szereztem. A munkám során megfogadtam édesapám jó tanácsát, miszerint aki úri emberként viselkedik embertársaival, az adott szavát mindig betartja, az hosszútávon meghozza a gyümölcsét.A szakmai munkámat Dunaszerdahelyen 1996-ban kezdtem, ami egy egyszemélyes ügyvédi irodaként indított vállalkozásból, mára egy hat, szakképzett munkatársat számláló komoly ügyvédi szolgáltatásokra képes irodává fejlődött.

Politikai pályafutásom már utolsó éves egyetemistaként, 1990-ben elkezdtem, akkor léptem be a Független Magyar Kezdeményezés politikai mozgalomba. Az FMK-t azért választottam, mert a jogi tanulmányaim során a liberalizmus, mint filozófiai irányzat szólított meg a szocializmus zártságából való szabadulás első éveiben. Akkor sem voltam, és most sem vagyok az abszolút liberalizmusnak a híve, ragaszkodom a meghatározó konzervatív értékekhez is, mint a család fontos szerepe a társadalomban, az anyanyelvünk, a kultúránk és hagyományaink megőrzése. A Független Magyar Kezdeményezés, Magyar Polgári Párttá való átalakulásakor választottak meg az MPP Országos Etikai Bizottsága elnökének. A Magyar Koalíció Pártjának megalakulásakor tagja lettem az Országos Etikai Bizottságnak, majd később az Országos Alapszabály-felügyelő Bizottságnak is. Most az MKP dunaszerdahelyi szervezete elnökségének vagyok a tagja.

Az MKP helyi szervezetén belül már többször felmerült az a kérdés, hogy ki lesz a polgármester-jelölt a 2010. évi önkormányzati választásokon. E kérdés megvitatásakor felmerült személyem is, mint lehetséges polgármesterjelölt. Az Alkotmánybíróság múlt év november 19-i döntése csak előrehozta a helyi szervezet számára megoldandó kérdést: Ki legyen az időközi polgármester-választásokon az MKP polgármester-jelöltje? A helyi szervezet elnöksége december 8-i tanácskozásán úgy döntött, hogy személyemet, mint az MKP megfelelő jelöltjét bocsájtja a helyi szervezetnek szavazásra. Az előzményeknek megfelelően számomra megtisztelő volt, hogy az elnökség engem javasolt, viszont, hogy a helyi szervezet, döntő többséggel bizalmat szavazott polgármester-jelölésemre még nagyobb felelősséget rótt rám. Feladatomnak tekintem, hogy az időközi polgármester-választáson sikeresen szerepeljek, és küldetésként tekintek arra, hogy továbbra is MKP-s polgármestere legyen Dunaszerdahelynek, így képviselve a helyi lakosok hosszú távú érdekeit.

A DAC megmaradásáért az elmúlt jópár évben az MKP-s képviselők voltak azok a városban, akik töretlenül kiálltak akkor is, amikor mások már lemondtak róla, vagy éppen azért lobbiztak, szervezkedtek, hogy ne sikerüljön a hazai futballcsapatnak a Corgoň-ligába való bejutás.

Ezért is vagyok büszke, hogy Szlovákiában elsőként a mi ügyvédi irodánk oldotta meg a Corgoň-ligás szenci futballcsapatnak és az I. ligás DAC-nak a fúzióját, melynek köszönhetően a DAC jogosultságot nyert a Corgoň-ligában való bajnoki szerepléshez. A városi vezetés eddig is támogatta és hitem szerint a továbbiakban is támogatni fogja a helyi futballt. A dunaszerdahelyi foci mindig is szívügye volt a szerdahelyieknek és az is fog marad, egy olyan tradícióként, ami a helyi szurkolók szívéből ered.

Családot 1993-ben alapítottam, amikor házasságot kötöttem kedvesemmel Tímeával. Ma két gyermek boldog édesapja vagyok. Lányom a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola tanulója, és komolyan kézilabdázik. Fiam hat éves, és örömömre ő is imádja a focit.

Elégedett ember vagyok, aki a munkája során elért eredményeire nyíltan lehet büszke, hisz mindezt a tisztesség és a törvényesség keretei között sikerült elérnem. Családomnak megteremtettem a biztonságot és a kényelmet arra, hogy gyermekeim megfelelően készülhessenek fel az életre.

Ha a jövőt nézem és a benne lévő céljaimat, telve vagyok motivációval, hogy ezeket megvalósíthassam. A sikert, amelyet elértem a munkámban és a magánlétemben, szeretném továbbvinni a város vezetésébe, létrehozva egy boldog és sikeres közösséget Dunaszerdahelyen. Otthont teremteni, ahol nem csak polgártársaim, hanem az ide csábított vendégek és turisták is jól érzik magukat. Így hozva létre azt, ami másoknak csábító és hivogató a városban, viszont nekünk, dunaszerdahelyieknek büszkeség és maga az otthon.